Három nagy mara született az elmúlt hetekben a miskolci intézményben, ahol különösen örülnek a ritkább fajok utódainak.
Az elmúlt napokban örömhírek érkeztek a Miskolci Állatkertből: három egészséges nagy mara kölyök és egy közép-ázsiai gímszarvas borjú is világra jött, jelentős gyarapodást hozva az intézmény állományának. A júniusi születések különösen értékesek, hiszen mindkét faj esetében nemzetközi természetvédelmi programok keretében történik a tenyésztés.
A három mara kölyök június elején született, és máris aktívan fedezik fel kifutójukat anyukájuk gondos felügyelete mellett. A nagy mara Dél-Amerika füves pusztáin, főként az argentin pampákon őshonos, és a világ negyedik legnagyobb rágcsálója. Bár távoli rokonságban áll a tengerimalaccal, megjelenése inkább egy nyúl és egy szarvas keverékére emlékeztet: rövid, hegyes fülű feje nyúlszerű, míg karcsú teste és futása egy antilopéra vagy szarvasra hasonlít.
A marák rendkívül különleges szaporodási stratégiával rendelkeznek. Monogám állatok, amelyek egy életre szövetkeznek egyetlen partnerrel, ami a rágcsálók között ritkaságnak számít. Ennek oka a nőstények rendkívül rövid termékeny időszaka: évente csak 3-4 alkalommal, mindössze fél óráig képesek a párzásra. A természetben gyakran közös kotorékokat használnak, ahol több nőstény együtt neveli fel utódait. A Miskolci Állatkertben a marák kifutóját nandukkal és guanakókkal osztják meg, ezzel megidézve a dél-amerikai pampák természetes életközösségét.
Szintén júniusban született meg egy közép-ázsiai gímszarvas borjú, amely már szépen fejlődik anyja mellett. Ez a születés különösen jelentős, hiszen a közép-ázsiai gímszarvas a gímszarvasok egyik legritkább alfaja, amely természetes élőhelyén csaknem kihalt. A 21. század első felére csupán néhány száz egyede maradt meg Közép-Ázsiában, azonban a természetvédelmi szervezetek intenzív erőfeszítéseinek köszönhetően mára több mint kétezer példány él a régióban.
A Miskolci Állatkert 2016 óta tart közép-ázsiai gímszarvasokat az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram keretein belül, amelyet az EAZA – a European Association of Zoos and Aquaria koordinál. Az intézmény különösen büszke arra, hogy hozzájárulhat ennek a veszélyeztetett alfajnak a megőrzéséhez.
A nagy mara egyébként Magyarországon több állatkertben is látható: a budapesti, veszprémi, kecskeméti, győri, nyíregyházi, szegedi, pécsi és debreceni intézményekben egyaránt találkozhatnak vele az érdeklődők. A növényevő állatok főleg fűfélékkel táplálkoznak, de fogyasztanak más lágyszárúakat, valamint bokrok leveleit, kérgét és gyümölcseit is. Fogságban rendkívül jól szaporodnak, és népszerű állatkerti látványosságnak számítanak.
Mindkét állatfaj születése azt mutatja, hogy a modern állatkerteknek milyen fontos szerepük van a ritka és veszélyeztetett fajok megőrzésében. A nemzetközi együttműködés és a szakszerű tenyésztési programok révén olyan állatfajok túlélését segíthetik elő, amelyek természetes élőhelyükön nehéz helyzetben vannak.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
