A Költségvetési Tanács (KT) nemrég véleményezte a kormány 2026-os költségvetési tervezetét, és bár alapvető ellenvetéseik nincsenek, a dokumentumban feltűnően sokszor, összesen 27 alkalommal szerepel a “kockázat” kifejezés. Érdekesség, hogy a véleményezésben most először Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a jelenlegi MNB-elnök vett részt, aki az utód, Nagy Márton által összerakott költségvetést értékelte. A kormány már húsvétra elkészítette a 2026-os költségvetést, amit május 4-ére véleményezett is a KT.
A költségvetés véleményezésével kapcsolatban külön figyelmet érdemel Varga Mihály szerepváltása. A volt pénzügyminiszter, aki korábban maga is részt vett a költségvetési tervezésben, most a Költségvetési Tanács tagjaként olyan, a tervezés alapjait érintő kritikákat fogalmazott meg, amelyek nemcsak a 2026-os évi költéseket érintik, hanem a több éves költségvetési pálya megalapozottságáról is szólnak. Ez a perspektívaváltás rávilágít arra, hogy a kormányzaton belül is tisztában lehetnek a gazdaságpolitika bizonytalanságaival.
A kormány ambiciózus tervei szerint jövőre az idei 2,5 százalékos várt növekedés után 4,1 százalékos gazdasági bővüléssel számol, ami a Tanács szerint ugyan “megvalósulhat, de azt kockázatok övezik”. Az inflációt illetően a várakozások szerint az idei 4,5 százalék után 3,6 százalékra mérséklődhet a pénzromlás üteme. A költségvetési hiányt 3,7 százalékra tervezik, ami megegyezik az idei tervvel, viszont az idén a tervvel ellentétben már 4 százalékos hiánnyal számol a kormány, így talán összejöhet az EU által is vizsgált csökkenő trend.
A gazdasági növekedést számos külső és belső tényező veszélyezteti. A KT kockázati tényezőként azonosította az orosz-ukrán háború alakulását, Európa energiabiztonsági problémáit, az uniós források folyósításáról szóló tárgyalások elhúzódását, a kereskedelempolitikai konfliktusokat és a közel-keleti háború eszkalációjának veszélyét is. A magyar gazdaság ezekkel a kihívásokkal néz szembe a következő időszakban.
A forintárfolyam alakulása is kritikus kérdés. Az idei évre a kormány 397,5 forintos átlagos euróárfolyammal számolt, ez jövőre 403,4 forintra emelkedik, vagyis nem számít arra, hogy érdemben erősödni tudna a hazai fizetőeszköz. Ez azért jelent problémát, mert a forint-euró árfolyamában egy 10 forintos mozgás nagyjából 0,6 százalékpontos hatással van a GDP-arányos államadósságra az állomány devizarészén keresztül. A KT figyelmeztetése szerint “a központi államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizaarány, és a tervezet szerint ennek mértéke 29,7 százalékban alakul” – megközelítve a kritikus 30 százalékos felső határt.
A 2026-os költségvetés fő számai szerint 39.546,3 milliárd forint bevétellel és 43.764,9 milliárd forint kiadással számol a kormány, mindkettő 2,1 százalékkal haladja meg az idei előirányzatot. Az áfabevételeket illetően 8.793 milliárd forintra számítanak, ami 6,2 százalékkal több az ideinél. Ennek alapja a kormány azon várakozása, hogy a háztartások fogyasztása 4,4 százalékkal bővülhet jövőre. A KT azonban figyelmeztet, hogy ha az idei folyamatok a vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak, az veszélyeztetheti a jövő évi terveket is.
A költségvetésben több tényező is jelentős változást hoz a bevételi oldalon. A már bejelentett szja-kedvezmények (a három- és kétgyermekes anyák szja-mentessége, a családi adókedvezmény duplázása és a CSED, GYED szja-mentessége) 500 milliárd forintos kiesést jelentenek az idei évhez képest. A kormány emellett 1.894 milliárd forintnyi uniós bevétellel is számolt a költségvetésben, ám ennek teljesülésében nagy kockázatot lát a KT. Ez az aggodalom különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy “szertefoszlott az a mítosz, hogy az európai gazdaságban uniós tagállam uniós pénz nélkül nem tud boldogulni”.
A kiadási oldalon a családtámogatásokra 1.126,3 milliárdot, lakástámogatásokra pedig 437,9 milliárdot terveznek költeni, utóbbi 70,2 százalékkal több az idei előirányzatnál. Komoly kockázatként azonosította a Tanács, hogy rendkívüli kormányzati tartalékként kezdetben csupán 50 milliárdot képzett a kormány, ami jócskán elmarad a korábbi évek szintjétől. A kritikákra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte, hogy megemeli a tartalék szintjét 192 milliárd forintra, ám ez még mindig elmarad a szabályok szerint elvárt 220 milliárdtól.
A kamatkiadások jövőre is jelentős terhet jelentenek majd. Erre a célra 3.314,7 milliárd forintot irányzott elő a kormány, ami 13,6 százalékkal alacsonyabb az idei tervnél. A csökkenés hátterében az inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok mérséklődése áll.
Az egyik legjelentősebb és legaggasztóbb változás az egészségügyet érinti. Az Egészségbiztosítási Alap a 2026-os költségvetési tervezetben 1.710,9 milliárd forint támogatást kap, ami 9,4 százalékkal kevesebb a 2025-ös előirányzatnál. A KT határozott véleménye szerint az utóbbi éveket, illetve a 2025-ös időarányos teljesülést figyelembe véve ez “valószínűleg nem elégséges” a tényleges kiadások fedezetére. Ez különösen problematikus lehet egy olyan ágazatban, amely már most is számos finanszírozási nehézséggel küzd.
Összességében a 2026-os költségvetési tervezet számos bizonytalansági tényezőt tartalmaz, különösen a gazdasági növekedés, az uniós források, a tartalékok mértéke és az egészségügyi finanszírozás területén. A KT által megfogalmazott kockázatok arra utalnak, hogy a kormány optimista tervei több ponton is sérülékenyek lehetnek a következő évben. Arról nem is beszélve, hogy Nagy Mártonnak eddig nem nagyon sikerült semmilyen számot eltalálnia a tervezésekkor.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
